Keblemre ölelem a gyilkost, habár bánt, De ha nem húzom magamhoz, még jobban fáj. Holnap már nem lesz itt, nem ölel. De én megnyugodva, könnyek közt alszom el.
Emlékszel, amikor arról beszéltünk, egy művel kapcsolatba, hogy kételyeim támadtak az íróval szemben, de valójában értettem az elbeszélő által leírt helyzetet?! Hogy kapcsolódik ez ide?! Első olvasásra a konzervatív énem elítélné ezt kissé szürrealista vonású rövid versed...de valójában ismerem...ismertem az érzést..nagyon is!!! Nagyon kifejező lett a titokzatosság ellenére, jól ragadtad meg az érzés leírását... Emlékeztettél vele velemire és sokat adtál nekem ezzel a verssel. Köszönöm!
Ez a rövid, és tömör vers, tökéletesen lefesti az adott pillanatban rajtad uralkodó lelki állapotod a maga minimalista módján. Ráadásul egy olyan szituációról szól, amivel nagyon sokan tudnak azonosulni. Csak gratulálni tudok :)
Az utolsó négy sor nagyon jó lett, csak gratulálni tudok. Azt hiszem, személyemben van egy irigyed. :)
VálaszTörlésSzia!
VálaszTörlésKöszönöm a gratulációt, és ez esetben még az irigykedés is jóleső. :P
Emlékszel, amikor arról beszéltünk, egy művel kapcsolatba, hogy kételyeim támadtak az íróval szemben, de valójában értettem az elbeszélő által leírt helyzetet?!
VálaszTörlésHogy kapcsolódik ez ide?!
Első olvasásra a konzervatív énem elítélné ezt kissé szürrealista vonású rövid versed...de valójában ismerem...ismertem az érzést..nagyon is!!!
Nagyon kifejező lett a titokzatosság ellenére, jól ragadtad meg az érzés leírását...
Emlékeztettél vele velemire és sokat adtál nekem ezzel a verssel. Köszönöm!
Köszönöm, amiket írtál.
VálaszTörlésÉs szívesen. ^^
Ez a rövid, és tömör vers, tökéletesen lefesti az adott pillanatban rajtad uralkodó lelki állapotod a maga minimalista módján. Ráadásul egy olyan szituációról szól, amivel nagyon sokan tudnak azonosulni. Csak gratulálni tudok :)
VálaszTörlés