Minden vers saját. Kérlek, ne másold! ©

2010. július 20., kedd

Cím nélkül 27

Elnézést kérek az élet nevében.
Lehet, hogy csak én nem értettem félre.
Lehet, hogy én tudom, mi a tévhit,
Mit jelent létezni, és mit jelent élni.

Mert attól, hogy létezel, nem biztos, hogy élsz.
És attól még, hogy élsz, lehet, hogy félsz.
Kordában tart az emberi vétek.
Már várod, mikor lesz mindennek vége.

Átvert az élet, csúnyán cserbenhagyott
Azt hiszem, mégsem én koppanok nagyot.
Ha elfordulnak tőled a vágyott képek,
Próbáld a szemétben meglátni a szépet!


2010. 06. 17.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése