Látom, hogy sírsz, hogy valami fáj.
Szomorú könny ragyog szemeid sarkán.
Látom, hogy remegsz, valamitől félsz.
Imádkozó kézzel valamit remélsz.
Nyitva tartod szemed, nem akarsz aludni.
Egyszer csak hirtelen a hideg kezd rázni.
Gyengén, kifordulva magadból roskadsz a földre.
Úgy érzed tested, szíved darabokra törtek.
Mi az ok, mitől így összetörtél,
Hogy erős emberből egy senki lettél?
Mi fájhat ennyire, hogy elárultad magad?
Büszkeséged feladva egy megtört lény maradsz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése