Gyűlöletet láttam a szemében,
S hogy miért kaptam tőle, nem értem.
Nem bántottam őt egy szóval sem,
Sem akit szeret- úgy vélem.
El kell viselnem, hogy makacs és vak,
És akkor bánt meg, mikor akar.
Úgy játszik velem, mint az élet sakktábláján,
Hol én vagyok a paraszt, ki szolgálja királyát.
És ha a királynőt valami sérelem éri,
Ő elindul mindig, s rögtön megvédi.
Elvártad tőlem, hogy segítsek neked,
De nem leszek többé a játékszered.
Ha a játszma véget ér, csak a király marad,
Nem leszek én se, te véded majd magad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése